2012. október 31., szerda

Anya és a Discovery ID

Nagy "szerelmem" a Discovery ID a maga kis nyomozós baromságaival, Dr. G orvosszakértő műsorával, a Titokzatos diagnózissal, na meg esténként a szellemjárásos műsorral. Érettségi felkészülés alatt is folyton ez ment a tv-ben (mert én csöndben nem tudok tanulni), Danó pedig már a falat kaparta a sok hulla és egyéb miatt.
Szóval ma délelőtt írogattam a könyves blogomat, Anya meg Simsezett a gépemen, néztük a Nyomon-t.

TV: "Erős volt a gyanúnk, hogy mindketten a csomagtartóban vannak, ott fekszenek holtan. Ám nem tudtuk biztosra."
Anya: "Hát akkor nyissátok már ki azt a rohadt csomagtartót basszátok meg! Ha már ennyire gyanakodtok... "

Nem tudom miért, de én jót röhögtem rajta, és most megőrzöm az utókornak, hogy nehezebb pillanataimban jót röhöghessek még rajta. :D

És most bónuszban fincsike zene, amit eredetileg a Project X-ben hallottam mixelve, de rájöttem, hogy az original muzsik sokkal jobb (fasza kis gitárzene benne nagyon <3):


2012. október 23., kedd

Lista, hogy ne felejtsem el

Most eszembe jutott egy pár dolog, amit mindenképpen tervezek megtenni az elkövetkezendő időszakban, csak ne felejtsem el. Szóval ennek elősegítésére hopp le is írom a dolgot:
- elolvasni újra a SICC-et
- elolvasni újra az Én, te, ő-t
- elolvasni a Madáretetőt
- megnézni a Macskajajt megint
- írni a könyvtárból kihozott, és az angol nyelvű könyvekről

2012. október 6., szombat

Retro kiállítás és a mai nap egyéb szépségei

A mai napon gondoltunk egyet és kimentünk a Hungexpo-ra megnézni a Retro kiállítást. Hát ekkora kamut! Alapból 1200 Ft volt a parkolás, utána még 800 Ft-ot legomboltak rólunk fejenként belépő címszóval. Nos amit a nagy kiállításból láttunk: egy Trabi, egy Lada, egy Kispolski, egy retro TV, rádió, néhány plakát, két fotel és egy-két Commodore 64-es. Az épület többi részében éppen a BNV volt, ami kicsit olyan volt, mintha belecsöppentem volna egy Teleshop reklámba: "Nézzék hogyan szeletelem a hagymát, mégcsak le se kell vágnia az alját, csodás vékony szeletek!", "Nem kell sokkal több időt eltöltenem a konyhában, 3 másodperc alatt elmosom ezt a botmixert, nem úgy mint a turmixgépet!", "Hölgyeim és uraim kóstolják meg ezt a fagylaltot, ebben nem csak az én tündér szívem-lelkem van benne, hanem valódi gyümölcsök tartósítószer és színezék nélkül!" Szóval mondanom sem kell, a pénzt nem érte meg, ám aki Horst Fuchs-szerű rámenős emberekkel akar találkozni, és irigykedni szeretne azokra, akik megengedhetik maguknak a 6 milliós jacuzzit, azoknak megéri elmenni.

Ma késő délután még úgy gondoltuk, hogy elég jó idő van egy sétához, úgyhogy felkerekedtünk, és megkerestünk két geoládát, egyik a "Történelmi tettek nyomában", ami egy 5 pontos multi, a másik pedig a "Szerelem az Erzsébet téren" névre hallgat, ami egy virtuális pont. Ezek után még megkerestük a Szent István Bazilikai ládát, nem találtunk semmit, valószínűleg bent volt.
Aztán eszembe jutott, hogy nemrég olvastam egy új helyről, a Bors Gasztrobárról, ami a Kazinczy u.10. szám alatt található meg. Nos, csupa jót olvastam róla, és hát nem tévedtek a hely nemhogy jó, NAGYON JÓ. Nemcsak finom, de olcsó is. Egy ezresért ettünk Danóval fejenként egy nagy bagettet és 4 dl szörpöt. Előbbi a French Lady fantázianévre hallgatott, lilahagymalekvárt, fűszerezett csirkét, és eidami sajtot raktak bele igen gazdagon. Én szörpnek a korianderes meggyet választottam, ami szintén nagyon finomnak bizonyult, nem a szokványos bolti meggyszörp volt, hanem valami sokkal több és üdítőbb. Danó a Brain Dead bagettet kérte (sertésvelő, jalapeno paprika), illetve chilis jaffa szörpöt, ezek is isteniek voltak. Én személy szerint a bagett felénél már televoltam, pedig engem nagyon nehéz jóllakatni :)) A hely kínálatához még szervesen hozzátartoznak a különféle levesek, amiket pohárban szolgálnak fel (450 Ft/~4 dl), illetve tésztaféléket is lehet kapni. A hely hangulata is nagyon kellemes, a kiszolgáló srácok is nagyon kedvesek, ők csinálják a különböző kajákat is, látszik, hogy szívvel-lélekkel teszik. Szóval aki szeretne egy jó ebédet, vacsorát, vagy csak egy kis gasztronómiai élményre vágyik, az próbálja ki.

2012. október 2., kedd

Mogorva emberek

Ma a bankban beszólt nekünk két hatvanas besavanyodott idióta, egy nő meg a férje(?). Kijelöltek nekem egy "demarkációs vonalat" (ahogy ők mondták), amin túl már nem érhet kezem-lábam, mert akkor nagyon mérgesek lesznek. Már így is azok voltak, pedig hozzá sem értem a nyanyához, ráadásul olyan bunkón "kértek", hogyha eddig nem is rúgtam meg őket, az biztos, hogy legszívesebben kirugdostam volna őket a bankból.
Ma hazafelé a villamoson elgondolkoztam, hogy vajon hogyan születnek az ilyen besavanyodott, begyöpösödött barmok? Ennyi rossz nem történhet senkivel az életben.
Igazából csak az bántott, hogy pont velem bunkóztak így, mikor én mindenkivel aranyos, kedves, tisztelettudó vagyok (kivéve persze azzal nem, aki velem sem az), minden néninek átadom a helyem, stb. Persze lehet, hogy csak az volt a bajuk, hogy nem térdeltek le eléjük az ügyintézők rögtön, és szólították őket sebbel-lobbal.
Remélem még legalább fél óráig ott ültek a nyamvadt bankban.
Muhhahah.

2012. október 1., hétfő

Új nap virrad

Ma nagyon rossz kislány voltam, nagyon.
A hétfői, 8-tól 6-ig tartó napomat lerövidítettem 2 órásra. Mindösszesen egy előadásra mentem be, a többit "véletlenül" kihagytam. Ám most már október van, megfogadtuk mind a hárman, hogy jókislányok/kisfiúk leszünk, és tanulunk, nem lógunk ok nélkül, csak ha tudjuk, hogy úgyis aludnánk, satöbbi. Szóval nagyon jó kislány leszek, és ha még ma hazaérek, akkor tanulok egy kis szervetlent! Bizony!

2012. szeptember 24., hétfő

Megint

Igen, most megint van időm írni (bár elvileg nincs, mert elvileg most is tanulnom kéne), szóval állapotot jelentek így nem  is tudom mennyi idő után.
Igen, egyetemista lettem! Ezzel járnak a hosszú napok, amikor is elfáradok, de a hét többi napja pedig tiszta jó, mert 11-re, 12-re kell mennem, amit pedig rettenetesen élvezek, még ha később végzek akkor is.
Aztán a lelkiismeret-furdalás folyamatosan gyötör, mert nagyon tanulnom kéne már, és sokat, de egyszerűen nem megy. Na meg aztán tele vagyunk unalmas órákkal, amiket nagyon figyelemmel kéne kísérnem, de akárhogy próbálkozok nem sikerül, mert a tanár folyamatosan ugrál és érthetetlenül magyaráz. Persze vannak jó órák is, ilyen a szervetlen kémia, vagy a matek gyakorlat, még akkor is, ha sokszor hülye fejjel nézek, hogy "akkor ez most hogy is van?" Azért élvezem. Ami a legtöbb szenvedést okozza, az az általános kémia, pedig nekem az a kedvencem. Viszont a tanár egyszerűen olyan unalmas.. és nem tudok normálisan jegyzetelni nála. A honlapján sincs fent rendes jegyzet, csak powepoint tele képpel, úgyhogy már előre izgulok mi lesz később, hogy fogok vizsgára készülni. Mondjuk van egy-két könyvem, remélem ott rendes magyarázatok vannak a későbbiekre nézve (most egyelőre olyat veszünk, ami nincs benne...).
Egyébiránt az utóbbi időszakban huszadjára veszem rá magam a fogyókúrára, a lelkesedés pedig egészen eltart 2 napig. Az eddigi legsikeresebb fogyókúrám 2010-ben volt és kb 3 hónapig tartott, akkor leadtam 10 kilót. Bárcsak megint kitartanék addig, de rohadt nehéz. Nem is tudom mi tudna rávenni arra, hogy kitartsak. Pedig nagyon szeretném, csak úgy látszik nem eléggé. Ha lenne valaki, akivel mozoghatnék, biztos, hogy jobb lenne. Akkor biztos kitartanék. Legalábbis tovább mint 2 nap.

2011. november 1., kedd

TWD

Nyelvvizsga pipa.

Most nézem a Walking Dead-et. Az előző évad annyira jó volt, hű. Ez a második viszont.. Egyszerűen meghalok, nézem az időt, mikor van már vége. Rick-nek ezek a lassú, idióta monológjai... "Nézte a szarvast Lori, nézte a szarvast... Hiszem, hogy nem csak halál van még odakint, Lori... De Lori, Carl nézte a szarvast és az imént arról beszélt." BLÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁH.