Húsvéti hétvége

R-el eléggé ritkásan találkozunk mostanában, főleg azért, mert nehéz összeegyeztetni a munkát az egyetemi elfoglaltságaimmal. Úgyhogy a héten igyekeztem a munkába temetkezni, hogy minél gyorsabban haladjon az idő. A hétvégét viszont együtt töltöttük, kettecskén a lakásban. Főzőcskéztünk, filmet néztünk, beszélgettünk, pihentünk, sétáltunk meg mindenféle jó dolgot csináltunk. Egyetlen hátulütője a dolognak, hogy amikor elválunk egymástól, akkor mindketten nyűgösek vagyunk, mert mindig egymáshoz növünk és hiányzik a másik. Annyira várom már, hogy elköltözzünk, hogy ne érezzem azt, hogy el kell válnunk, na meg azért, hogy végre előbbre léphessünk, és egy normális felnőtt kapcsolatunk legyen háztartással meg mindennel együtt.
Lassan közeledik az egyéves évfordulónk is. Az én feladatom most, hogy kitaláljuk mi legyen, mit csináljunk a jeles napon (legalábbis annak környékén, aznap nem igen tudunk együtt lenni). Jelenleg nem sok ötletem van, de azért gondolkozom erőteljesen.
Állítólag jön a tavasz is, úgyhogy hó végén pedig megyünk túrázni. :)

Wishlist

A kívánságlistám kezd óriási méreteket ölteni lassan. Sokszor már nem is emlékszem mit szeretnék, de mindig vágyom valamire, ami tényleg nagyon fontos.
Most éppen ezek állnak a lista élén:
1. Megcsináltatni az e-book readeremet, amit Rtől kaptam
Valahogyan sikerült összetörnöm 3 hét használat után. Fogalmam nincs hogy történt, mert a párnámon hagytam a tokjában, estére már be volt törve a kijelző. Karácsonyi ajándék gyanánt vette nekem, erre pont karácsony napján sikerült ezt észrevenni. Szóval azóta húzom az időt, és mint tudjuk, az idő múlik, a téma nyúlik.. Pénzem nem volt rá eddig.
2. Turmixgépet venni
Anyukám már kisgyerekkorom óta készítette nekem a turmixokat, az első emlékeim közé tartoznak a málnás-banános finomságok. Mostanában pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek a smoothie-k, amiket fogyókúrába is nagyon jól be lehet illeszteni. Szóval a diétás étkezést és a turmix iránti rajongásomat tudnám így kombinálni, kellemest a hasznossal.
3. Magassarkút venni
Most, hogy végre fogytam, öltözködni is meg kéne tanulnom. Van most már normális farmerem, amihez tavasszal jól passzolna egy fekete és/vagy drapp magassarkú. Jelenleg ezzel szemezek a Deichmann kínálatából:

 

4. Mobiltelefont venni

A mostani már lassan 3 éves. Nem érdekelne különösebben, ha néha nem kapcsolgatna ki random, vagy nem tartana évekig leírni egy egyszerű mondatot Messengerben. Esetleg annak is örülnék, ha nem fagyna le folyton. Kár, hogy egy új mobil tényleg egy vagyon, ha csak nem akarok előfizetni és ki tudja még mennyi hűségidőt vállalni. De nem, nem akarok.

5. Monitort venni

Nagyon jó lenne, ha ennek nem kellene a listán szerepelnie, de a mostani 8-9 éves modell nem igazán bírja már a strapát. Elég nagy noszogatások árán kapcsol be, csak ez a sárga fény villog rajta folyton.

Megszámlálhatatlanul sok apró dolog van még a listán (tavaszi ruhák, gyűrű, nyaklánc, fülbevaló, fehérjepor, aerobic bérlet...). Még szerencse, hogy visszamegyek a dm-be dolgozni (na ez majd egy később posztban bővebben kifejtésre kerül), aztán lesz egy kis pénzmag végrehajtani ezeket a dolgokat.

Sad

Beírtam tumbl-re, hogy sad, erre a találatok helyett ez jött ki, amit itt láttok oldalt. Meg is néztem az egyik oldalt, amit ír, csak kíváncsiságból. Rögtön arra gondoltam milyen jó dolog ez, hogy meghallgatnak, ha úgy érzed nincs más, akinek elmesélhetnéd a problémádat. Erre kiírták, hogy jelenleg túl sokan chatelnek, úgyhogy várjak. Köszi. Úgy néz ki, ez olyan, mint a mentők kis hazánkban, felhívom őket és jönnek 20 perc múlva. Semmi baj, de addig hatszor meghalok. :)

Amúgy megnéztem a Whiplasht. Tényleg nem rossz film, a zenék is kifejezetten tetszettek benne. J. K. Simmons tényleg nagyot alakít, biztos megkapja az Oscart. Csodálkozom, hogy eddig nem sok mindenben szerepelt, csak különböző animációs sorozatokban adta a hangját, főleg. Egyébként persze sokszor csak arra tudtam figyelni, hogy "jééézus, ennek milyen izmos karja van, én is ilyet akarok". Na jó, nem pont olyat, hasonlót, csak nőben. Szóval izmos karokat akarok integetőháj nélkül. Ezzel már egész jól haladok, persze még sok van hátra. Hmm, milyen ügyesen eltereltem a Whiplashről a figyelmet a hájas karomra. Ügyes. Szóval, nézzétek a Whiplashet, poént nem lövök le.

Vége a vizsgaidőszaknak már jó pár napja. Utolsó héten még átmentem két vizsgán, nem a legjobb eredménnyel, de megvan és ez a lényeg. Most az óráimmal zsonglőrködöm, mit hová pakoljak, hogy tudjak mellette dolgozni is a dm-ben, és még korrepetálásra is legyen időm? Nehéz összeegyeztetni, főleg, hogy minden laborból kitúrnak. Szóval élvezem a regisztrációs hét gyönyöreit. Persze nem pihenek, megyek dolgozni a héten négyszer is. Azért már kicsit hiányzott. :)

Annak örömére, hogy végre vége a szenvedéseknek, elkezdtem nézni egy új sorozatot, a The Affairt. Már azelőtt kinéztem magamnak, hogy vetíteni kezdték volna, a pozitív kritikák, illetve a második évad berendelése pedig tovább erősítette a bizalmamat iránta. Úgyhogy két napba tellett ledarálni az egészet, a várakozásaimat pedig felül is múlta a sorozat. Hibátlan színészi játék, izgalmas, fordulatos történet - nemhiába zsebelt be két Golden Globe-ot is. Ruth Wilson már a The Prisonerben is szimpatikus volt Jim Caviezel oldalán, ezzel a szerepével pedig még jobban felhívta magára a figyelmemet. Egyre valószínűbb, hogy a Lutherbe is belekezdek hamarosan.
Nagyon szívesen elspoilerezgetném majd' az egész sorozatot, de akkor nem nagyon lenne értelme másnak belekezdenie. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy már csak a történetvezetés miatt is érdemes belevágni a darába: két szemszögből hallhatjuk és láthatjuk az eseményeket, az érdekes az, hogy ki mit emel ki, ki hogyan emlékszik rájuk. Egy szóval tehát: nézzétek.

Ruth Wilson és Dominic West

MEGLETT AZ ANALITIKAI KÉMIA VIZSGÁM!!!!!

Azt kell, hogy mondjam, egyáltalán nem bánom már, hogy megbuktam analitikai kémiából. Persze először mérges voltam, majdnem sírtam is, hogy nem mentem át a beugrón sem. Annak sem örültem túlzottan, hogy a hátralévő vizsgáim kissé feltorlódtak a végére, és az utolsó hétre három is került, ráadásul egymást követő napokon. Viszont most rá vagyok kényszerülve, hogy alaposan, ne csak felszínesen olvasgassam az anyagot, és mit ne mondjak, tetszik az egész. Vannak benne magolós részek, de tulajdonképpen érthető. Szívesen foglalkoznék ezzel a későbbiekben, több okból is. Az egyik az, hogy az analitikusokat kapkodják el az egyik legjobban a szakmában (persze, hogy ezt az indokot teszem előre - ebből is látszik, hogy nem azért tanulok vegyésznek, mert imádok öntögetni, hanem azért, mert sok pénzt kereshetek), másrészt pedig azért, mert "nyugisabb", azaz valószínűleg nem nagyon robbantom le a fejemet egy rosszul sikerült szerves kémiai reakcióban. Régebben ezzel akartam foglalkozni, mert az elmélet nagyon tetszett ott is, logikus volt. Viszont a heti 8 órás laborgyakorlat és a folyamatos migrén elriasztott, nem tetszett. Az sem tűnt jó jelnek, hogy a 30 diplomázó emberből 20 a szerves kémiához köthető szakdolgozatot adott ki a kezéből. Úgyhogy nagyon úgy tűnik, analitikus szeretnék lenni... Abban reménykedem, hogy nem fogom megutálni.

Én és a tanulnivaló...

Hurrá, újra beindult a fogyás!
Lassan 1,5 hónapja szaladozott már rajtam 1-2 kiló fel és le. Totál idegbeteg voltam szinte emiatt, holott heti 3-4 edzés azért megvolt. Viszont újból bebizonyosodott, hogy nekem nem elég a mozgás, tényleg 70% kaja és 30% torna az arány. Ezért tehát most megint nagyon figyelek és végre megint beindultam. A következő cél a 70 kg. Jelenleg 76,1 vagyok, ami azért egész jó, ahhoz képest, hogy honnan indultam (94 kg.. fuhh). Bárcsak ne lettem volna rest előtte-utána képeket csinálni, legalább látnám a változást. Mindenki dicsérget milyen jól nézek ki, mennyit fogytam, de én nem látok SEMMIT! Jó, a combom és a vádlim már elég durván izmos, a karom is kezd már azért valamit mutatni. Persze bőven van még min dolgozni, még minimum 16 kg-ot szeretnék magamról lefaragni. Úgyhogy nem állok le (miért is tenném?), nyomom tovább keményen. :)

Ez a mottóm