Life Above the Pink Clouds

A mai napon ez a harmadik bejegyzés aminek nekifutok. A másik kettőt sem vetettem el, csak félreraktam, majd.

Ohh, Colin, miért nem vagyunk egy országban és
 miért vagy nős?

Kis szösszenetek:
- Imádom Colin Firth-öt. Az egyetlen férfi, aki sosem hagy el. Vikinek is elmondtam, hogy remélem
még él vagy 40 évig, még a ráncos seggét is szeretni fogom.
- Szeretem a Skinst és ki vagyok borulva, hogy mindjárt vége. Mindhárom generációt ugyanúgy szerettem, csak az összeset más miatt. Akkor volt a legjobb nézni, mikor kicsit mélyponton voltam, mert láttam, hogy nem csak én vagyok elcseszett és ez erőt adott, hogy valamennyire kihúzzam magam a szarból.
- A legjobb "leszarom a világot" zene a Franz Ferdinand és a Kaiser Chiefs. De főleg előbbi. Tipikusan olyanok, amikre el tudnám képzelni a filmbéli ágyon való ugrálást és ordítozást, közben a nap süt be a szobába és bassza meg mindenki.
- Többszörös tea- és kávémelegítő vagyok. Mindig hatszor fel kell melegítenem őket, mert elfelejtem őket meginni néha.
- Rájöttem, hogy valamiért, ha meglátok egy kereszténységet hirdető képet vagy hasonlót, akkor megmagyarázhatatlan undor ül ki az arcomra. De reflexből.

Szarjon mindenki a világra velem