R-el eléggé ritkásan találkozunk mostanában, főleg azért, mert nehéz összeegyeztetni a munkát az egyetemi elfoglaltságaimmal. Úgyhogy a héten igyekeztem a munkába temetkezni, hogy minél gyorsabban haladjon az idő. A hétvégét viszont együtt töltöttük, kettecskén a lakásban. Főzőcskéztünk, filmet néztünk, beszélgettünk, pihentünk, sétáltunk meg mindenféle jó dolgot csináltunk. Egyetlen hátulütője a dolognak, hogy amikor elválunk egymástól, akkor mindketten nyűgösek vagyunk, mert mindig egymáshoz növünk és hiányzik a másik. Annyira várom már, hogy elköltözzünk, hogy ne érezzem azt, hogy el kell válnunk, na meg azért, hogy végre előbbre léphessünk, és egy normális felnőtt kapcsolatunk legyen háztartással meg mindennel együtt.
Lassan közeledik az egyéves évfordulónk is. Az én feladatom most, hogy kitaláljuk mi legyen, mit csináljunk a jeles napon (legalábbis annak környékén, aznap nem igen tudunk együtt lenni). Jelenleg nem sok ötletem van, de azért gondolkozom erőteljesen.
Állítólag jön a tavasz is, úgyhogy hó végén pedig megyünk túrázni. :)
